Kapcsolat

Szatmári István tűzvédelmi vállalkozó, munkavédelmi szaktechnikus +36207710940  

tuzszatmari@gmail.com

Varga István munkavédelmi szakmérnök, emelőgép biztonsági szakértő

                               +36302576992   +36204006144

                                   vedconsultvarga@gmail.com

 Nincs nyitvatartási idő.

Mindig nyitva tartunk, és egyikünk biztosan elérhető!

Hívjon!

                                   

Hasznos tippek

» Az építőgép kezelői jogosítványok érvényességéről.

Az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának tájékoztatója:

Az Országos Emelőgépes Egyesület az építőgép kezelői jogosítványok érvényességére

vonatkozó szabályozással kapcsolatban állásfoglalás kéréssel fordult az Alapvető Jogok

Biztosának Hivatalához. A levélben foglaltak szerint:

„1.) A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek

képzéséről és vizsgáztatásáról szóló közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelete a következőket tartalmazza:

„8. § (4) Az építőgép kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép kezelők képzéséről szóló 6/1980. (1. 25.) ÉVM-KPM együttes rendel et alapján kiadott építőgép kezelői jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít. Az e rendelet 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgép kezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésér e 2015. december 31-ig jogosít."

Kérdés: „Elveszítheti-e valaki a szakma gyakorlásához szükséges képességét, tudását azzal, ha annak igazolását utólag, időben korlátozzák?”

„2.) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztálya a Gazdasági Közlöny

2005. évi 12. számában közzétette, hogy az emelőgépek vonatkozásában a 6/1980. (I. 25.)ÉVM-KPM együttes rendeletnek megfelelően az 1994. december 26-át megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követően kiadott jogosítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképzést igazolnak (2. melléklet).

Ugyanakkor a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdés 2. mondata előírja: „Az emelőgépek kezelése esetében a gépkezelői jogosítvány megszerzése nem mentesít az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, államilag elismertszakképesítés megszerzésének kötelezettsége alól."

Kérdés: „Amennyiben a jogosítvány érvényessége alatt más területre is jogosultságot származtatott, a visszavonásakor ezt a jogosultságot nem kellett volna továbbra is fenntartani, fenntartatni?”

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala megkereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot,

melyre a tárca válaszlevelében a következő tájékoztatást adta:

„A közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek

képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet (R.) egyes

rendelkezéseivel kapcsolatosan küldött megkeresésében foglaltakra az alábbiakban

tájékoztatom:

Az R.1. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a rendelet hatálya a közúti áruszállítást végző

jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró

emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre terjed ki,

amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre - a bányaművelés föld alatti

létesítményei, a külfejtés, a villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények létesítése

kivételével - használnak.

Az R. 8. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint, a rendelet hatálya alá tartozó rakodási

tevékenységekhez - az építőgép kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép kezelők képzéséről szóló 6/1980. (1. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján emelő-

rakodógépek kezelésére - kiadott képesítés gépkezelésre csak 2015. december 31-ig jogosít.

E korlátozó intézkedés bevezetését az R. alapján kiadott képesítések gépcsoportba történt

átrendezése tette szükségessé, a megelőző időszak egyedi géptípus szerinti képesítés kiadási gyakorlatával szemben.

A rendelet hatálya alá nem tartozó emelési rakodási műveletek esetében a 6/ 1980. (1. 25.)

ÉVM-KPM együttes rendelet alapján emelő-rakodógépek kezelésére kiadott képesítések

továbbra is érvényesek az építőgép kezelői jogosítványokban található bejegyzések szerint.

A bemutatott szabályozásból tehát nem következik az adott szakma gyakorlásától történt

eltiltás és a kiadott építőgép kezelői jogosítvány érvényességének teljes körű

megszüntetése.

A gazdasági élet számos területén van lehetőség 2015. december 31. napját követően a szakmai képesítés további használatára.”

Összefoglalva tehát az Országos Emelőgépes Egyesület az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet (a továbbiakban KHEM)

8. § (4) Az építőgép kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép kezelők

képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgép kezelői jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít.

Az e rendelet 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgép kezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2015. december 31-ig jogosít.

A KHEM teljes 2. melléklete:

2. melléklet a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelethez

A gépek gépcsoportba sorolása

I. FÖLDMUNKAGÉPEK

11 Univerzális földmunkagépek

12 Kotrók

13 Árokásók

14 Földtolók

15 Földgyaluk

16 Földnyesők

FÖLDMUNKAGÉP GÉPCSOPORTOK

Kódszám Megnevezés

1111 Traktoralapú univerzális földmunkagép (MSZ EN 474-4)

1212 Gumikerekes kotrók (MSZ EN 474-5)

1222 Lánctalpas kotrók

1223 Teleszkópos kotrók

1311 Vedersoros árokásók

1412 Földtolók

1522 Földgyaluk

1612 Földnyesők

II. ANYAGMOZGATÓ- ÉS SPECIÁLIS SZÁLLÍTÓGÉPEK

33 Targoncák

36 Speciális anyagszállító és anyagtovábbító járművek

ANYAGMOZGATÓ- ÉS SPECIÁLIS ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÓ GÉPCSOPORTOK

Kódszám Megnevezés

3312 Gyalogkíséretű targoncák

3313 Vezetőállásos targoncák

3324 Vezetőüléses targoncák

3624 Betonszállító mixer

3626 Betonszállító mixer betonszivattyúval

3627 Kényszertömörítésű szilárd hulladék gyűjtő és szállító gépek

3628 Szennyvízszállító és szippantó járművek

III. EMELŐ- ÉS RAKODÓGÉPEK

42 Emelő- és szerelőállványok

43 Konténer emelők

44 Járműves daruk

45 Rakodógépek

EMELŐ- ÉS RAKODÓGÉP GÉPCSOPORTOK

Kódszám Megnevezés

4213 Gépjármű emelő-hátfalak (MSZ EN 1756-1)

4221 Mobil szerelő állvány (MSZ EN 1495)

4223 Mobil szerelő kosár (MSZ EN 280)

4224 Hidraulikus szerelőkosaras gépjármű

4374 Konténer emelők

4411 Autódaruk (MSZ EN 13000)

4431 Lánctalpas daruk

4451 Járműre szerelt daruk (MSZ EN 12999)

4511 Hidraulikus rakodók (homlokrakodók, forgórakodók, teleszkópos rakodók,

MSZ EN 474-3)

4572 Kompaktorok

4593 Vagonkirakók

IV. KÖZMŰÉPÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS, MÉLYÉPÍTÉS, ÚT-, ALAGÚT-, HÍDÉPÍTÉS GÉPEI, FENNTARTÓ ÉS KÁRELHÁRÍTÓ GÉPEK

53 Útépítés gépei

55 Alagútépítés gépei

56 Fenntartás- és karbantartás gépei és berendezései

KÖZMŰÉPÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS, MÉLYÉPÍTÉS, ÚT-, ALAGÚT-, HÍDÉPÍTÉSI GÉP,FENNTARTÓ ÉS KÁRELHÁRÍTÓ GÉPCSOPORTOK

Kódszám Megnevezés

5316 Talaj stabilizátorok

5323 Betonbedolgozó finischer

5341 Aszfaltbedolgozó finischer

5344 Aszfaltburkolat maró

5599 Alagútépítő gépek

5631 Útfenntartó-, és karbantartó gépek

5632 Földmű fenntartó gépek

A válasz lényege:

A KHEM rendelet hatálya csak a következőre terjed ki:

„a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott

minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre … használnak (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép),”

Így ha az emelőgéppel nem közúti áruszállítást végző járművet rakodnak meg, hanem pl.

állványt, akkor arra már nem terjed ki a KHEM hatálya.

Ezt úgy kell érteni/értelmezni, hogy KHEM rendelet hatálya alá nem tartozó emeléseknél,

rakodásoknál továbbra is érvényesek a 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján

kiadott „mustársárga” építőgép-kezelői jogosítványok, az azokba bejegyzett gépekre.

Az Országos Emelőgépes Egyesület hozzájárult ahhoz, hogy az Alapvető Jogok Biztosának

Hivatalához írt levelét, valamint a levélre kapott választ az NMH MMI tájékoztatás céljára

felhasználja.

» Elszámolná dolgozója szemüvegköltségét? Így teheti meg

Elszámolhatja-e az ügyvezető a szemüveg számláját, ha a dolgozó számítógéppel dolgozik egész nap, jegyzőkönyvet ír? Az áfatartalmát is levonásba helyezheti? – kérdezte olvasónk.

Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Az irodai munkavégzéshez adott szemüveg adómentes elszámolásának igen szigorúak a feltételei, s emiatt a gyakorlatban csak egy szűk körben van erre lehetőség. Ugyanez igaz az áfa levonhatóságára.

A személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 8.8 pontja értelmében adómentesen adható a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset és egészségvédelmi eszköz.

A szemüvegjuttatáshoz kapcsolódó jogszabály az 50/1999 Eüm rendelet, amelynek 5. §-a előírja, hogy a munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi orvoshoz küldeni a munkavállalóit látásvizsgálat céljából, ha rendszeresen, legalább napi 4 órán keresztül a képernyő előtt végzik a munkájukat. Ezt a vizsgálatot még a képernyős munkavégzés megkezdése előtt kell elvégezni, majd ezt követően két évenként megismételni.

Ha ezen vizsgálat alapján indokolt, vagy a dolgozó által egyébként használt szemüveg, kontaktlencse nem elegendő a munka elvégzéséhez, akkor a munkáltató kötelezően ellátja a munkavállalóját a minimálisan szükséges éleslátást biztosító szemüveggel (lencsével és kerettel).

Vagyis csakis akkor lehet adómentes az ilyen szemüveg juttatása, ha az egyébként a hétköznapi életben használt szemüveg nem alkalmas a munka elvégzéséhez, ezért kifejezetten a munka elvégzése érdekében juttat a munkáltató szemüveget, a kötelező vizsgálat elvégzését követően.

Amennyiben a fentiek szerint történik a szemüveg juttatása, akkor véleményem szerint az áfa levonásba helyezhető, annak ellenére is, hogy ingyenesen történik az ilyen szemüveg átadása. Az 50/1999 Eüm rendelet 7. § szerint ugyanis a juttató nem terhelheti rá a munkavállalóra a szemüveg beszerzési árát.

Az áfatörvény 67. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha az ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, akkor a piaci árnál kisebb ellenérték is kiköthető. A nulla ellenértéket ez a jogszabályhely nem tiltja, így az áfa levonásba helyezhető.

Ha azonban a szemüveg juttatása nem a fenti jogszabályok szerint történik, akkor az áfa levonása nem lehetséges, s ezen felül még a szemüvegjuttatás utáni személyi jövedelemadó és járulékok is terhelik a munkáltatót, melyek mértékét a munkabér adózására irányadó szabályok szerint kell megállapítani.

» Ha a munkáltató a munkavédelmi szabályokat megsérti és baleset következik be

Ha a munkáltató a munkavédelmi szabályokat megsérti és baleset következik be

Ha Önt munkahelyén baleset éri az ebből eredő kártérítésre csak akkor tarthat igényt, ha kimutatható a munkáltató munkavégzésre irányadó szabályok megsértése. A munkavédelmi előírásokat a 1993.évXCIII.tv. szabályozza. Néhány olyan jogszabályt ismertetünk, amelyeket leggyakrabban sértenek meg a munkáltatók és ez alapot ad a munkavállalónak a kártérítés igénylésére.

MVt. 2.§/2/ bek. A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményének a megvalósításáért. Ezen követelményeket a munkáltató határozza meg. A munkáltató kötelezettsége megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása, öltözködési, tisztálkodási egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőségek biztosítása.
Fontos szabály, elsősorban építési baleseteknél hivatkozási alap a MVt.28.§/2/ bekezdése, amely kimondja, hogy a munkahelyen alkalmazott munkaállvány (pódium,kezelő állvány) kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok tárolását a biztonságos közlekedést a fel és lejutást. Ha valaki leesik az állványról, mert nem volt kellően rögzítve, a munkáltató ezen szabályok alapján felel.

MVt.30.§ az energia, cső és közműhálózatnak biztonságos üzemeltetőnek, kezelhetőnek, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie. A villamos szerelvényeknek meg kell felelnie a biztonsági, érintésvédelmi, robbanásbiztonsági stb. követelményeknek. / Fontos hivatkozási alap áramütés esetén. /

MVt.31.§ a munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a munkavégzés feltételeinek megfelelő követelményeket. /Elesés,elcsúszás, mellélépés, esetén jogi alap a kártérítésre. /

MVt.36.§./1/ A munkahely padló és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek. A várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes botlás és billenés mentes legyen./Elesés, elcsúszás, boka kifordulás, rándulás, törés esetén jogi alap a kártérítésre./

MVt. 40.§./1/ bek. A munkafolyamatokat, technológiát, a munkaeszközöket és az anyagokat úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállaló, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

MVt. 41.§-/1/ bek Anyagot mozgatni csak az anyag, a termék tulajdonságainak megfelelő arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon a súly és méret határok megtartásával lehet. /Ha ledől a rakomány és sérülést okoz, jogi alap a kártérítésre./

MVt.41.§./2/ bek. A veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal mind a munkahelyen mind az egyes munkafolyamatok tekintetében meg kell ismertetni. / Fontos szabály: ha nem ismertetik a munkavállalóval a biztonságos munkavégzés feltételeit, pl. odaállítják egy munkagéphez, de nem kap részletes tájékoztatást, a dolgozó nem felelős a bekövetkezett balesetért. /

Ha a munkáltató ezeket a szabályokat nem tartja be és emiatt Önt baleset éri, akkor jogos a kártérítési igénye.

» Biológiai kockázatok

A biológiai tényezők kockázatértékelése

A biológiai tényezők kockázatát, miután azok nem láthatóak sokszor alábecsülik. A munkájuk során biológiai kockázatoknak kitett munkavállalók egészségvédelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet az alábbiakban fogalmazza meg:

"biológiai tényezők: a mikroorganizmusok - beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat -, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak"

A biológiai anyagok kockázatai és a fertőzés kockázatának szintje, valamint a megelőzés és a kezelés lehetősége szerint négy kockázati csoportba sorolhatók:

1. kockázati csoport: azok a biológiai anyagok, amelyek valószínűleg nem okoznak emberi megbetegedést,

2. kockázati csoport: olyan biológiai anyag, amely emberi megbetegedést okozhat, és veszélyt jelenthet a munkavállalókra nézve; valószínűleg nem terjed el a közösségben; általában eredményesen megelőzhető és kezelhető,

3. kockázati csoport: olyan biológiai anyag, amely súlyos emberi megbetegedést okozhat és komoly veszélyt jelenthet a munkavállalók számára; elterjedhet a közösségben, de általában eredményesen megelőzhető és kezelhető,

4. kockázati csoport: olyan biológiai anyag, amely súlyos emberi megbetegedést okozhat és komoly veszélyt jelent a munkavállalókra nézve; igen nagy a kockázata annak, hogy a közösségben elterjed, általában nem előzhető meg és nem kezelhető eredményesen.

A biológiai tényezők kockázatával járó tevékenységek esetén a munkáltatónak, meg kell határoznia a munkát végző személyeket érő expozíció jellegét, időtartamát és mértékét.

Az előzőekben leírtakat figyelembe véve kockázatbecslést szükséges végezni minden biológiai tényezőre. A kockázatbecslés során:

- a mikroorganizmusokat azonosítani szükséges, továbbá el kell végezni a biológiai tényezők csoportba sorolását a hivatkozott rendelet mellékletének megfelelően,

- figyelembe kell venni a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének a bejelentés során tett ajánlásait,

- a foglalkozási, illetve a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedésekre vonatkozó információkat,

- a munkavállaló munkahelyi tevékenységéből adódó lehetséges allergizáló és toxikus hatásokat,

- a munkavállaló tényleges foglalkozási, illetve foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedéseit.

A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.

» Mit tegyünk darázscsípés esetén?

Nem szabad orvos nélkül kezelni a csípés helyétől távol eső testrészeken észlelt tüneteket, az anafilaxia tüneteit (nyelési zavar, szédülés, eszméletlenség, nyelv duzzanat szájbeli vagy szemben elhelyezkedő duzzanat, sípoló légzés, nehézlégzés). Ezek a tünetek azonnali sürgősségi ellátást igényelnek, mentőt kell hívni, ha nincs a közelben orvos, aki ha szükséges életmentő adrenalin injekciót ad. Ilyenkor legtöbbször kórházba kell vinni a beteget.

A méh vagy darázscsípés nemcsak könnyen múló, hanem végzetes kimenetelű egészségkárosodást okozhat.

A rovarcsípésekkel méreganyag kerül a szervezetbe, ez pedig minden esetben kisebb-nagyobb helyi reakciót, akut gyulladást vált ki.

Veszélyt jelent, ha valaki véletlenül lenyeli a darazsat vagy a méhet. A szájban, garatban kialakuló duzzanat ugyanis elzárhatja a felső légutakat és légzési nehézséget, akár fulladást okozhat. Ilyen esetben nincs idő mérlegelni: azonnal ki kell hívni a mentőt!

Szintén tragédiát okozhat, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezik. Ilyenkor súlyos hasi görcs, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, nyelési zavar, szédülés, ájulásérzés, szájban vagy szemben jelentkező duzzanat, köhögés, torokszorító érzés, sípoló vagy nehézlégzés, de akár eszméletvesztés is előfordulhat. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel: be kell adni a combizomba a betegnél lévő életmentő adrenalin injekciót (ha már tud az allergiájáról, általában magánál hordja), és azonnal mentőt kell hívni.

A méh- és darázscsípés megelőzése érdekében szükséges munkáltatói teendők és javaslatok:

A méh- vagy darázscsípés veszélyével érintett munkaterületeken végzett munkák előtt a munkáltatók tájékozódjanak a rovarcsípés kezelésével kapcsolatban a foglalkozás egészségügyi szolgálat orvosánál. Különösen fontos ez a rovarméregre érzékenyek esetében.

A munkáltatóknak a munkavállalók által végzett munkafolyamatokat és munkaterületeket elemezve fel kell tárni mindazon lehetséges élőhelyeket illetve veszélyes körülményeket, amelyek méh/darázs általi hirtelen támadást eredményez.

  • A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében intézkedéseket kell tenni, különösen ott, ahol a munkaterület járművel történő megközelíthetősége korlátozott.
  • A munkaterületeken indokolt kerülni az egyedül végzett munkát, hogy időben felismerhető legyen az esetleges rosszullét.
  • Segítséghívásra mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen. Ellenőrizni kell, hogy van-e térerő. Ha nincs, akkor ki kell deríteni a legközelebbi pontot, és ezt közölni kell a dolgozókkal.
  • Az elsősegélynyújtókat ki kell képezni a sérülések azonosítására és kezelésére.
  • A munkáltatónak, munkairányítónak, illetve az elsősegélynyújtónak tudnia kell, hogy hol van a legközelebbi egészségügyi létesítmény, amelyben az anafilaxiás sokk elkerülésére szolgáló injekció rendelkezésre áll.
  • A munkáltatóknak a munkavédelmi oktatás során – a foglalkozás-egészségügyi szolgálat felvilágosítása és tanácsai alapján – a munkavállalókkal meg kell ismertetni a méh/darázscsípés veszélyeit és a szükséges megelőző intézkedéseket.
  • A munkavállalók figyelmét fel kell hívni arra, hogy figyeljenek egymásra, a rovarcsípés esetén a munkát azonnal hagyják abba és igényeljék az elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. Nem szabad a sérültet magára hagyni, még ha rögtön életveszélyes tünetek nem is jelentkeznek nála. Előfordult, hogy a jóindulatú munkatársak árnyékos, félreeső helyre küldték pihenni a sérültet, később pedig eszméletlen állapotban vagy holtan találtak rá.
  • Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a méh vagy darázscsípésre, vigye magával az allergiás reakció megelőzését/csökkentését szolgáló gyógyszerét, illetve injekciót. Ennek hiányában ne kezdje meg a munkavégzést!
  • A munkavállalók hordjanak zárt ruházatot és zárt cipőt. Az élénk színű – sárga, piros – ruhák viselése nem javasolt.
  • A munkavállalókat tájékoztatni kell, hogy indokolatlanul ne bolygassák a növényzetet.
  • Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket e helyekre.
  • Ha megjelenik egy-egy méh vagy darázs a közelben, a munkavállalók igyekezzenek megőrizni a nyugalmukat, a hadonászás csak ingerli a rovarokat.
  • Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket a veszélyes időszakban inkább zárt térben (pihenőhelyen) fogyasszák el. Fogyasztás előtt mindig ellenőrizzék az italt, hogy nem került-e bele rovar.
  • Gépjárműbe történő beszállás előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e a kocsitérben méh vagy darázs.