Megosztás

Kapcsolat

Szatmári István tűzvédelmi vállalkozó, munkavédelmi szaktechnikus +36207710940  

tuzszatmari@gmail.com

Varga István munkavédelmi szakmérnök, emelőgép biztonsági szakértő

                               +36302576992   +36204006144

                                   vedconsultvarga@gmail.com

 Nincs nyitvatartási idő.

Mindig nyitva tartunk, és egyikünk biztosan elérhető!

Hívjon!

                                   

Baleseti járadék: ki kaphatja, meddig igényelhető?

2018.07.12.

Baleseti járadékra az a személy lehet jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai – rehabilitációs, rokkantsági ellátás – nem illetik meg.

Baleseti járadék: ki kaphatja, meddig igényelhető?

  • Winkler Róbert
 

Baleseti járadékra az a személy lehet jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai – rehabilitációs, rokkantsági ellátás – nem illetik meg. Összefoglaltuk az üzemiségről, az igénylési határidőkről és az ellátási összegekről kapcsolatos tudnivalókat.

A baleseti járadék megállapításának elsődleges feltétele tehát, hogy az érintett személy elszenvedett balesete üzeminek minősül-e vagy sem. Üzeminek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Ugyancsak üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amely a munkába vagy onnan lakására menet közben éri a munkavállalót, biztosítottat.

A vonatkozó jogi szabályozás (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény: Ebtv.) meghatározza továbbá, hogy üzemi baleseten a foglalkozási betegséget is érteni kell, mely betegség, ellentétben a balesettel, amely egy hirtelen bekövetkező egyszeri külső hatás alapján eredményez sérülést az adott személy részére, a munkavállaló, biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezik.

Azon tényt, hogy a baleset üzeminek minősül-e a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv külön határozattal állapítja meg. Amennyiben a munkavállaló foglalkoztatójánál működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy abban az esetben a munkáltató fogja elbírálni a baleset üzemiségét. Amennyiben a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy abban az esetben a baleset üzemiségét a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei/ fővárosi kormányhivatal járási/kerületi hivatalának egészségbiztosítási főosztálya bírálja el. Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve a foglalkozási betegség tényéről minden esetben az egészségbiztosítási szerv dönt. Fontos hangsúlyozni, a baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

A baleseti járadék iránti igényt, a baleset üzemiségét elismerő határozat egyidejű csatolásával, a Magyar Államkincstár honlapján – nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu – is megtalálható K05. számú igénybejelentő-lap kitöltésével az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatal járási/VIII. kerületi hivatalának nyugdíjbiztosítási főosztályánál lehet benyújtani. A baleseti járadék iránti igényt főszabályként az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetve a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet külön igénybejelentés benyújtásával érvényesíteni, a határidő elmulasztása jogvesztő. (Például ha az üzemi baleset 2012. januárban történt, és annak üzemisége 2014 júniusában elismerésre került, azonban a baleseti járadék megállapítására irányuló igény csupán 2018. júliusában nyújtják be, az igényt elutasítják függetlenül azon ténytől, hogy az említett üzemi balesetből eredően az igénylőnek tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása áll fenn). Ugyanakkor azokban az ügyekben, amelyekben a baleset üzemisége, a megbetegedés foglalkozási jellege már korábban elismerték, és erre tekintettel baleseti járadékot állapítottak meg, ugyanazon üzemi baleseten, foglalkozási megbetegedésen alapuló újabb igény érvényesítésekor a fent meghatározott határidőket figyelmen kívül kell hagyni. (2013. évben történt üzemi baleset alapján 2013-tól 2015-ig 1. fokozatú baleseti járadék került megállapításra, majd ezt követően 2018. évben a 2013. évben történt üzemi baleset alapján nyújtanak be ismételten baleseti járadék megállapítása iránti igényt. Ebben az esetben már nem kell figyelemmel lenni a három éves igényérvényesítési korlátra.)

Az előzőektől eltérően, amennyiben az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján történt első igényérvényesítés során baleseti rokkantsági nyugdíj, vagy megváltozott munkaképességűek ellátása – rokkantsági, rehabilitációs ellátás – került megállapításra, és ezen ellátások megszűnését követően nyújt be az érintett személy ugyanazon baleset, foglalkozási megbetegedés alapján baleseti járadék iránti igényt, úgy abban az esetben a járadék iránti igényérvényesítésre az előzőekben említett nyugdíj, illetve megváltozott munkaképességű ellátások megszűnését követő három éven belül nyílik lehetőség. (Például: 2010. évben elszenvedett üzemi baleset alapján 2011-től baleseti rokkantsági nyugdíj került megállapításra, mely ellátás 2015. július 31-éig folyósították. Az érintett személynek a 2010. évben elszenvedett üzemi balesetéből kifolyólag 2018 augusztusáig nyílik lehetősége baleseti járadék megállapítása iránti igényt előterjesztenie, ezt követően a 2010. évben elszenvedett üzemi balesetéből – függetlenül azon ténytől, hogy abból eredően rendelkezik esetleg 13 százalékot meghaladó egészségkárosodással – baleseti járadék részére nem állapítható meg.

Amennyiben a fentiek szerinti határidőben benyújtott igénybejelentés során a baleset üzemisége bizonyított, és az elrendelt orvosi felülvizsgálat alapján az orvosszakértői bizottság legalább tizennégy százalék mértékű üzemi balesetből eredő egészségkárosodást véleményez, baleseti járadékra szerezhet jogosultságot az érintett személy. Az egészségkárosodás mértékétől függően 1., 2., 3. vagy 4. fokozatú baleseti járadékot lehet megállapítani. 

•        az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,

•        a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,

•        a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,

•        a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű. 

A baleseti járadékra való jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az érintett személy legalább 14 százalékot elérő egészségkárosodása fennáll, a járadék ezen időponttól történő megállapítására viszont kizárólag abban az esetben nyílik lehetőség, amennyiben az igénylő ezen a napon nem részesül baleseti táppénzben. Táppénz folyósítás esetén a járadékra való jogosultság annak megszűnését követő naptól áll fenn. A baleseti járadék iránti igények érvényesítésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezései az irányadóak, ezért az ellátást legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani, függetlenül azon ténytől, hogy a járadékra való jogosultsági feltételek esetleg az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjánál korábbi időponttól már fennálltak.

Nem állapítható meg baleseti járadék, ha az adott személy a járadék megállapítását megelőző időponttól megváltozott munkaképességek ellátásában – rehabilitációs, rokkantsági ellátás – részesül, ugyanakkor amennyiben a baleseti járadék megállapításának kezdő napja korábbi, mint a rehabilitációs, rokkantsági ellátás megállapításának napja, a járadék folyósításának nincs jogi akadálya. 

A baleseti járadék összegét a fent említett fokozatok szerint a havi átlagkereset lent részletezett százalékában kell megállapítani:

•        1. baleseti fokozatnál a havi átlagkereset 8,

•        2. baleseti fokozatnál a havi átlagkereset 10,

•        3. baleseti fokozatnál a havi átlagkereset 15, illetőleg

•        4. baleseti fokozatnál a havi átlagkereset 30 százaléka.

A baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlagkeresetet, az üzemi balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért nyugdíjjárulék alapját képező bruttó kereseti adatokból kell meghatározni. Amennyiben a járadék megállapítására foglalkozási megbetegedés miatt kerül sor, úgy abban az esetben a járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben, munkahelyen elért utolsó egyévi kereseti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy ha a járadék megállapítását megelőző öt éven belül az igénylő ilyen munkakörben, munkahelyen egy évnél rövidebb időn át dolgozott, úgy abban az esetben járadékát ezen rövidebb időre kapott kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

Azon személyek esetében, akik nyugdíjasként szenvedtek üzemi balesetet, a járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet kizárólag a nyugdíjasként elért bruttó kereseti adatok alapján lehet megállapítani.

Az 1. fokozatú baleseti járadék legfeljebb két évi időtartamra állapítható meg, a kétéves folyósítás lejártát követően a járadékra való jogosultság kizárólag abban az esetben éled fel, amennyiben a korábbi üzemi balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a megszűnést követő három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. A 2., 3., és 4. fokozatú baleseti járadék, az egészségkárosodás orvosi bizottság által meghatározott tartamára, időkorlátozás nélkül folyósítható. A járadékra való jogosultság megszűnik, ha az üzemi balesetből eredő egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg.

A megállapított baleseti járadék folyósításáról a nyugellátásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság intézkedik, azzal a különbséggel, hogy a baleseti járadékot adóköteles jövedelemnek kell tekinteni, és az Art. erre vonatkozó szabályozása alapján a folyósító szerv intézkedik a személyi jövedelemadó-előleg levonásáról.

vissza